
A csalánt inkább gyógynövénynek tartjuk számon, mint zöldségfélének. Az ok, hogy itt is tárgyalunk róla az, hogy párját ritkító vitamin és ásvány tartalma van, aki kúraszerûen alkalmazza, biztos sikert ér el. S annak, aki olyan helyzetben van, hogy hozzájut és szüksége van a gyógyító segítségre ám legyen. Vagy akinek nagyon fontos, az fölkeresi, fölhajtja ezt az értékben pátját ritkító gyógyszert. Ha elolvad a hó, a csalán az elsõ megjelenõ zöld meghúzódva enyhe helyeken a fák tövében. Ezeket a friss és üde hajtásokat kell gyûjteni, egy jó csokorra valót annyit, hogy egy fél pohár lé legyen belõle.
Tápértéke:
Csak vadon élõ növénynek lehet ekkora tápértéke, mint a csalánnak van. Ha meggondoljuk, hogy erdõn, mezõn, árokparton vadon él a leghatásosabb és a legkitûnõbb gyógyszer egyike és mi nem használjuk föl, nem találunk kifejezést mulasztásunkra.
Gyógyhatása:
A szelén nagymennyiségben ritkán fordul elõ a zöldségfélében. Ezt meghatározza a talaj, ahol termett a növény. A vadon élõ növények inkább tartalmazzák ezt a fontos, az öregséget késleltetõ ásványt. Csak egy a sok jó tulajdonsága körül a csalánnak. De ha megfigyeljük a többit, láthatjuk, milyen ereje van egy fél pohár kicentrifugázott csalán-lének, amit külsõleg és belsõleg is használhatunk.
Szív ödéma:
Az idõsek között nem ismeretlen betegség. A nehéz lélegzés, a fulladás nagyon kellemetlenné és kényelmetlenné teszi az öregséget. Aki ebben a betegségben szenved, próbálja meg a csalánlét. Hiszem, hogy napi fél pohárral, ha elfogyaszt, könnyebb lesz számára a járás, a beszéd, az egész élet.A csalán-lé jótékonyan hat a test bármely részén felhalmozódott víz eltávolítására. Ezt a betegséget általában veseelégtelenség okozza, aminek szembetûnõ ismertetõ jele a szem alatti táskák. Segít továbbá kihajtani a csalán-lé a végtagokból is a felgyülemlett folyadékot. S mindez észrevétlenül történik, a legkisebb mellékhatás nélkül. Vérzés csillapítására elsõsegélyként nyugodtan használhatunk csalán levelet. A felsõ hajtásokat leszedve mûanyag zacskóba tesszük és pépesítjük egy tiszta kõvel vagy kalapáccsal. A pépet tiszta ruhára tesszük és ráhelyezzük a vérzõ sebre. Ugyanezt megtehetjük egy csomó spenóttal is. A vérzésnek perceken belül el kell állnia. Ha fájdalommal jár a vénás végtag, a fönn ismertetett eljárással enyhíthetünk a fájdalmon. Készíthetünk csalán-lébõl borogatást is, ami szintén azt a célt szolgálja.Akár pépes, akár csalán-lébõl készült borogatással, az ütéssel járó fájdalmakat is csillapíthatjuk, valamint az ütés után megdagadt testrészeket.
Egyéb betegségekre:
A csalánnak még számos jó tulajdonságával ismerkedhetünk meg. Ha megfigyeljük vitamintartalmát, az A és a C, vitamin kitûnõen együttmûködik az egészségünk érdekében. S ha mindezt figyelembe vesszük, ott van még a szelén. Antoxidáns, a vitaminok segítségével megvéd az oxigén szabadgyökök sejtromboló hatásától Az A vitaminnal az immunrendszerünk éberségén õrködik, valamint serkenti a hormontermelést.
A csalán-lével hathatunk:
- csontok és az izmok egészségére,
- szívmûködésére és az idegrendszerre,
- vérkötõdésre és a vérnyomásra,
- fehérje, szénhidrát és a keményítõ anyagcseréjére,
- vesemûködésére,
- izmok felépítésére,
- idegek mûködésére,
- véredények izomzatára,
- energiaképzõdésre és átvitelre,
- öröklõdési anyag egészséges képzõdésére,
- oxigén képzõdésére a vérben,
- immunrendszer állapotára, stb.
Elkészítési mód:
A nehézség nem az elkészítésben, hanem a szedésben van. Könnyebb azoknak, akik reumatikus betegségben szenvednek, mert számukra a csalánszedés puszta kézzel a gyógyulás elsõ lépése. Igyekezzünk olyan kesztyût használni, amin nem szúr keresztül a csalán. Mossuk meg a növényt és csurgassuk le. Ha pépnek használjuk, törjük össze. Ha centrifugázzuk, egyszerre elegendõ fél csészével, mert a túlzás sohasem jelenti a jobbat. Ha vadon szedjük a csalánt, gondoskodjunk a vágásáról, hogy minden alkalommal legyen új hajtása. Ha kertünkbe telepítjük meg, mindennapi italunkat feldúsíthatjuk egy-két hajtással, így mindig lesz zsenge csalánunk, ami a legértékesebb számunkra.
Erededi leírás elérhetősége: http://www.geocities.com/zold_gyum/csalan.html


